Valójában fehérpont beállításról lesz szó, a kalibrálás széleskörűbb, és manapság csak ritka esetekben látom szükségét. Ellenben a színhőmérséklettel nagyon is fontosnak tartom foglalkozni, akkor is, ha nem végzünk ilyen jellegű professzionális munkát!
Az első kérdés, hogy egyáltalán hány Kelvin-fokot célozzunk meg. Az Európában elfogadott standard fehérpont, az itt őshonos emberek számára 6500 K értéken lett meghatározva. Azonban ezt én egyáltalán nem tartom jó ötletnek, mert ez a gyakorlatban hidegnek tekinthető, nem semleges.
Előbb azonban egy bekezdés erejéig itt ejtek pár szót az LCD kijelzők túlzott kékfény kibocsátásának vélt vagy valós veszélyeiről.
A piros és zöld összetevők mellett a kék aránya lehet problémás, ugyanis a szervezet belső óráját erősen befolyásolja a szembe jutó fény összetétele. Hogyha pedig érdemben hatással van a cirkadián ritmusunkra, és egy monitor vagy telefon jelentősen befolyásolja a melatonin termelődést, de főleg a kortizolét, akkor az valóban komoly probléma.
A másik feltételezett veszélye a nagy energiájú, alacsony hullámhosszú kék fény, amit a szem nem szűr ki, így a retináig jut, és mivel nem fókuszálja a legjobban, károkat okozhat. Ismerős, mikor a kék LED-re nézve káprázik a szemünk?
Ehhez szükség lesz egy RAW képes fényképezőgépre, és egy programra, amivel be tudjuk állítani a fehéregyensúlyt, és mutat hisztogramot.
A Photoshop CameraRaw moduljában így néz ki. A pipettával a falra kattintva vegyük fel a fehérpont értékét, és nézzük meg, mit ír ki.
Ha a művelet végeztével zöldes vagy lilás elszíneződést tapasztalunk, esetleg zavaróan pirosas percek múlva is, akkor biztosan nem lett jó.
A piros és zöld összetevők mellett a kék aránya lehet problémás, ugyanis a szervezet belső óráját erősen befolyásolja a szembe jutó fény összetétele. Hogyha pedig érdemben hatással van a cirkadián ritmusunkra, és egy monitor vagy telefon jelentősen befolyásolja a melatonin termelődést, de főleg a kortizolét, akkor az valóban komoly probléma.
A másik feltételezett veszélye a nagy energiájú, alacsony hullámhosszú kék fény, amit a szem nem szűr ki, így a retináig jut, és mivel nem fókuszálja a legjobban, károkat okozhat. Ismerős, mikor a kék LED-re nézve káprázik a szemünk?
Akkor hova állítsuk a kijelzőt?
Meg kell nézni, hogy a szobában a lehetőleg fehér fal, első körben természetes megvilágítás mellett, milyen értéket ver vissza.Ehhez szükség lesz egy RAW képes fényképezőgépre, és egy programra, amivel be tudjuk állítani a fehéregyensúlyt, és mutat hisztogramot.
A Photoshop CameraRaw moduljában így néz ki. A pipettával a falra kattintva vegyük fel a fehérpont értékét, és nézzük meg, mit ír ki.
Ez a délelőtti órákban készült, és látszik, hogy a
színhőmérséklet csupán 4500 Kelvin. Holott kint, az éppen borult égbolt esetén,
nagyjából a duplája. A monitor itt 6500 Kelvinre van beállítva.
Ilyesfajta mérést elvégezhetünk többet is, más időpontokban, de sokat nem fog változni. Kivéve, ha mesterséges világítást alkalmazunk, azok jó esetben ennél sárgábbak, ahogy alább látható, ezen a melegfehér LED fényforrás esetén.
Ilyesfajta mérést elvégezhetünk többet is, más időpontokban, de sokat nem fog változni. Kivéve, ha mesterséges világítást alkalmazunk, azok jó esetben ennél sárgábbak, ahogy alább látható, ezen a melegfehér LED fényforrás esetén.
A monitor továbbra is 6500 K, és azért tűnik kékebbnek, mert
a fehérpontot a sárgásabb LED által megvilágított falhoz igazítottam.
Hogyha ebben a szobában 4000 Kelvinre állítom be a monitort,
akkor természetes megvilágítás mellett egyformának fog tűnni. Ha viszont este
bekapcsolom a lámpát, ami 2900 Kelvin, akkor a monitor 4000 K-ja egészen
hűvösnek fog látszani, mert a szemem a monitor és a falról visszavert fény
átlagértékéhez fog igazodni. Valahogy úgy, ahogy ehhez a köztes értékhez felvett fehérpont az alábbi
két képen látható. Felső a nappali fény, alsó a LED lámpa esete.
Következésképp a kijelzőt valahova 3000 – 5000 Kelvin közé
érdemes beállítani, ebben a szobában. Egyéni preferencia kérdése, és jó
esetben sikerül egy olyan köztes értéket meghatározni, ahol nappal nem zavaróan
sárgás, és főleg este nem bántóan hűvös. Próbálgatni kell. Az erre való
"kékfény mentesítő" programokkal azonban jobb óvatosnak lenni, mert
nem feltétlen adnak jó eredményt, mivel általában nem, vagy nem jól dolgoznak a
zöld összetevővel, így az eredmény csúnya lesz. Esetleg kiegészítésnek lehet jó
estére. Javaslom inkább segítségül hívni a képmegjelenítő eszköz OSD menüjének
színbeállítás részét. Telefonnál ezt az olvasó mód környékén keressük, de tartsuk észben, hogy ezáltal a maximális fényerő csökkenni fog.
Ezután a hőmérséklethez beírjuk a megcélzott értéket. Mint látszik, ez 4000 Kelvin.
Majd alatta, a színárnyalatot nullára állítjuk, mivel nem szeretnénk, hogy bárhova is elmásszon.
Hogyan történik a beállítás?
A kijelzőn közelről le kell fényképezni a fehér hátteret úgy, hogy ne égjen be, és lehetőleg a szoba fénye is minél kevésbé verődjön vissza a felületről. Ezt a nyers, RAW képet pedig szintén megnyitni.Majd alatta, a színárnyalatot nullára állítjuk, mivel nem szeretnénk, hogy bárhova is elmásszon.
Látszik, hogy a hisztogramon a három összetevő nincs
egymáson, ami nem meglepő, mert ez egy 6500 Kelvines beállítás fényképe.
Ezután érzésre állítani kell a monitoron, majd egy újabb fényképpel megismételni az előzőeket. Addig kell próbálkozni, míg egymáson nem lesznek, valahogy így.
Ezután érzésre állítani kell a monitoron, majd egy újabb fényképpel megismételni az előzőeket. Addig kell próbálkozni, míg egymáson nem lesznek, valahogy így.
Bizonyos eszközöknél lehet, hogy az 50-es érték az a
maximum, ami fölé nem szabad menni. Ezt könnyű ellenőrizni, ugyanis ha 100-ra
állítjuk mindet, a kép jól láthatóan ki fog égni. És amelyik összetevő a legerősebb, azt kell a maximum 50 vagy 100 százalékra állítani, a többiből pedig visszavenni. Nálam így fest a 4000 Kelvines beállítás.
Érdemes tudni, hogy az első órákban szokatlan lesz, ezért
nem kell kapkodni. Az alacsonyabb hőmérséklet eleinte tűnik csak
agyoncsapottnak, egyébként sokkal-sokkal kellemesebb. Sokan megszokták, hogy a
fehér betegesen, akár szemfájdítóan ragyogó, és ezt tekintik normálisnak. Az én
javaslatom ellenben 4000 – 5000 Kelvin közé esik. Utóbbi "nyomdai"
színhőmérséklet, már nappal is fehér, nyomtatási munkákhoz kifejezetten ez ajánlott, hiszen a nyomatot alapvetően napfényben fogjuk szemlélni.
A 4000 K elé nappal leülve sárgás egy darabig, azonban normális mesterséges fény mellett is megmarad a barátságos megjenenítése. Én ezt használom, már szinte e-ink jellegű, és például ezen a szürke hátterű blogon a betűk élesek és kellemes nézni. Ha szellemképesnek tűnnek, akkor elképzelhető, hogy a színhőmérséklet túl magasra van állítva, és nem lennék meglepve, ha ez valóban károsítaná a szemet.
Végül nem ördögtől való az akár 3000 – 4000 K közti beállítás sem, ha az tetszik.
Ha a művelet végeztével zöldes vagy lilás elszíneződést tapasztalunk, esetleg zavaróan pirosas percek múlva is, akkor biztosan nem lett jó.
Aki nagyon akar, eljátszhatja ezt különböző szürkeárnyalatok fényképezésével, hogy ott is az adott eredményt kapja-e. De sok értelmét igazából nem látom.
